Ebben a bejegyzésemben Dr. Czeizer Endre által írt cikket adom közre,amely a jelenlegi várandós gondozás alapjául szolgál a vitaminok bevitele terén.
Számomra nincs favorit készítmény. Ha a várandós táplálkozása változatos,azaz mindent megeszik,akkor a betöltött12. terhességi hét után én 2-3 naponta javaslok 1 tablettát,amivel pótoljuk esetlegesen hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat.
Azt tudnunk kell,hogy a magzat "parazita",elvesz mindent ami kell neki. A vitaminokkal az anyákat "tuningoljuk",hogy nekik is maradjon valami.
Az egészségvédelem fontos eleme tehát a vitamindús táplálkozás. Hangsúlyozható általános (erőállapot-fokozó, immunrendszert erősítő) jótékony hatása, ám a genetika most tetőző forradalmának köszönhetően bizonyos vitaminok teljesen új megvilágításba kerültek. Kiderült ugyanis, hogy képesek a hibás gének ártalmasságának kivédésére is. A táplálék fontos alkotórészét képező fehérjék lebomlásakor szervezetünkben egy mérgező aminosav (homocisztein) keletkezik. Méregtelenítésére számos enzim vállalkozik, közülük legfontosabb a MTHFR, amit egy génpár irányít. Az újabb kutatások szerint a magyarok 11%-ában e génpár mindkét tagja, 45%-uknál az egyik gén hibás, emiatt az általuk irányított enzim a homociszteint nem képes méregteleníteni, így homocisztein-túltengés alakul ki a szervezetben. S ha a terhesség ekkor következik be, a magzatban többfajta fejlődési rendellenesség (agy- és koponyahiány, valamint nyitott gerinc) kialakulásával kell számolni. Viszont az ún. magzatvédő vitaminok megfelelő időben és mennyiségben történő bevitelével, a génhiba ellenére, az említett enzimek képessé válnak a homocisztein méregtelenítésére. A magzatvédő vitaminok közül a legfontosabb a B11 (ennek természetes, táplálékban lévő formája a folát, míg a gyógyszertárban kapható mesterségesen előállított formája a folsav), de a B12-, B2- és B6-vitamin fejlődési rendellenességeket kivédő hatása is igazolt. A leendő szülők, joggal, leginkább a fejlődési rendellenességektől tartanak, mivel e sajátos betegségeknél teljes gyógyulás nem igen érhető el. Ráadásul az élet legkorábbi időszakától keserítik meg elszenvedőik és szüleik életét. S végül, míg a csecsemők leggyakoribb kórokait, pl. a fertőzéseket, táplálkozási hiányártalmakat mára sikerült korlátozni, a fejlődési rendellenességek terén kevés sikert értünk el. Az elmúlt években legfeljebb méhen belüli felismerésükre nyílt mód, ám ezt követően csaknem mindig sor kerül a terhesség megszakítására, de ez a "modern Taigetosz" semmiképp se tekinthető optimális megoldásnak. Az 1990-es évek vizsgálatai igazolták: magzatvédő vitamin mellett a fogamzás hamarabb történt meg, s kissé nőtt az ikerterhességek aránya. A koraterhességben sok kellemetlenséget okozó terhességi émelygés, hányinger és hányás előfordulása számottevően csökkent. Több szakember is úgy véli, a vitamindús táplálkozás elégséges az említett fejlődési rendellenességek kivédéséhez. Sajnos ez nem igaz. A magyar nők átlag napi 0,16 mg folátot fogyasztanak, elsősorban a zöldségek révén. Ám a fejlődési rendellenességek kivédéséhez naponta 0,66 mg-ra van szükség, mivel ez képes az említett génhiba ártalmas következményeit semlegesíteni. A hiányzó 0,50 mg pótlásához 15 tányér spenótot kellene mindennap elfogyasztani! Így mindenképpen szükséges a táplálék kiegészítése magzatvédő vitaminokkal. A legtöbb szakember egyedül a folsavat ajánlja. A magzatvédő vitaminok között valóban ez a legfontosabb komponens, de a folsav önmagában az agy- és koponyahiány, ill. a nyitottgerinc-eseteknek csak 60-70%-át képes kivédeni. Továbbá nincs bizonyíték arra, hogy a szív- és vese-rendellenességek, valamint a végtaghiány kialakulását is meg tudja előzni. A folsav alkalmazásakor arra is gondolni kell, hogy a hazánkban használt 3 mg-os tabletta vérszegény betegek gyógyítására szolgál. A nemzetközi ajánlás szerint viszont egészséges terheseknek 1 mg-nál több folsavat nem helyes szedni a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében. A legfontosabb azonban a magzatvédő vitaminok szedésének az ideje. A fogantatás után a magzatkezdemény a petevezeték oldalsó szájadékától elindul a méh felé, ahova általában a 7. napon érkezik meg. A következő héten beágyazódik a fogadására felkészült méhnyálkahártyába. Ez idő alatt a magzatkezdemény osztódó sejtjei még nem specializálódtak, éppen ezért "mindenre képes" őssejtek. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg a szervek és főbb testformák kialakulása, ezáltal a sejtek specializálódása. A szervek között elsőként a központi idegrendszer fejlődése indul meg, mégpedig a magzatkezdeményen elkülönülő ideglemezből, amelynek két széle hamarosan felemelkedik, s egymás felé közeledik, majd csőszerűen záródik, így alakul ki az idegcső. A záródás középen kezdődik, majd innen az idegcső felső és alsó vége felé folytatódik. Fenn a 24. napig, alul a 28. napig be kell fejeződnie a záródásnak. Ha ez az idegcső felső részén késlekedik, a belőle kialakuló agyhólyag tökéletlen lesz, emiatt az agy is csökevényesre sikeredik. Ráadásul a körülötte lévő kötőszövetből kialakuló koponya (ami az agyat védi a külső veszélyektől) szintén hiányos lesz. Így, ha az idegcső záródása a felső végen késlekedik, ennek következménye agy- és koponyahiány (orvosi nyelven anencephalia) lesz. Hazánkban ezer magzat közül egynél fordul ez elő, s korai halálhoz vezet. Ha az idegcső alsó végén késlekedik a záródás, a belőle kialakuló gerincvelő, ill. e fontos szervet védő gerincoszlop lesz tökéletlen. Általában az alsó (ágyéki) végén alakul ki olyan hasadék, ami miatt a gerincvelő védtelenné válik. A hasadt vagy nyitott gerinc orvosi megnevezése spina bifida aperta/cystica. (Ez nem tévesztendő össze a spina bifida occultával, amikor is általában csak egy csigolya ívének záródása marad el, és ami csaknem mindig csupán veszélytelen röntgenlelet.) A hasadt gerinc számos másodlagos következménnyel járhat, egyrészt az agyvíz (likvor) keringési zavara miatt vízfejűség (hydrocephalia) alakulhat ki, másrészt a gerincvelő érintett szakaszának sérülése miatt dongalábbal és vizelési elégtelenséggel is gyakorta számolni kell. Hazánkban évente ezer fogantatás közül kettőnél történik ilyen fejlődési baleset, ami a születés után ugyan sorozatos és komplex orvosi kezelésekkel az esetek többségében javítható, de az életet megnehezíti. A központi idegrendszer fenti fejlődési zavarai, összefoglaló elnevezéssel, idegcső-záródási rendellenességek. Az agy- és koponyahiány, valamint a nyitott gerinc tehát a magzati fejlődés 15. napjától alakul ki, éppen akkor, amikor kimarad a nők terhességet jelző havi vérzése. Mindenképpen szükséges ezért a magzatvédő vitamint a tervezett fogamzás előtt minimum egy hónappal elkezdeni. A súlyosabb fejlődési rendellenességek a magzati fejlődés 15-77. napja között alakulnak ki, ezért a vitamin szedését feltétlenül a terhesség 12. hetéig szükséges folytatni. Az 1990-es években a magzatvédő vitaminok áttörést jelentettek a fejlődési rendellenesség megelőzésében, e betegségcsoport előfordulásának korlátozásában. A jótékony hatást eddig egyetlen készítmény alkalmazásakor igazolták kétséget kizáróan, ún. kettősvakvizsgálatban. Ha a fogamzás előtt minimum egy hónappal kezdték el szedni, s a terhesség első három hónapjában folytatták, az agy- és koponyahiány, valamint a nyitottgerinc-esetek kb. 90%-át lehetett kivédeni. Emellett a gyakori szív- és a műtéti beavatkozást igénylő vese-rendellenességek, a végtaghiányok megelőzésében is igazolódott szerepük. Dr. Czeizel Endre
A vitaminok két alapvető jellegzetessége, hogy az életfolyamatok szabályozásában fontos szerepet játszanak, s hogy a szervezet nem képes őket előállítani.
